Horváth Géza
Születésemtől fogva Pécsett élek, s remélem nem lesz olyan fordulat az életemben, hogy ezen változtatnom kelljen. Jól érzem magam ebben a városban.
A humán- és reálérdeklődésem váltakozása végigkísérte egész eddigi életemet, ennek következményeképp 2002 tavaszán arra vetemedtem, hogy papírt és tollat fogjak. Attól kezdve szabadidőmben írok. Többnyire novellákat és elbeszéléseket vetek papírra, majd billentyűzöm a számítógépbe. Verseket ritkán, mert a lírai indulat nem gyakran jelentkezik nálam. Mára megtanultam, hogy az írói mesterség az egyik legnehezebb dolog a világon; soha nem "szabadul" az ember tőle. De én örülök, hogy megtaláltam magamnak ezt az elfoglaltságot, mert hiszek abban, hogy az életet jobbá lehet tenni írással; ezért írok a magam – és remélhetőleg – már az Olvasó örömére is.
Foglalkoztatnak az intellektuális kalandok, a tudományos, filozófiai utalások, a realista elbeszélések, valamint a lírai hangulatú és szürrealista képsorok. Írásaimban ezen elveket próbálom megvalósítani – néhol talán sikerül is. Szeretném nem elveszíteni a hitemet abban, hogy amit írok, az olvasásra érdemes. Ezt az idő dönti el.
Milyennek látom a világot? Az események némely esetben borzadállyal töltenek el. Rettegek a háborúktól, a klímaváltozástól és a klóónozástól, vagyis az ember hanyatlásától. Ezek a dolgok kicsúszni látszanak az irányításunk alól; a technológiai fejlődés és a biológiai evolúció tekintetében szkeptikus vagyok.
Mit is mondhatnék még magamról... Számítógép programozó vagyok, informatikus mérnök és informatika szakos tanár, de nem gyakorlom a pedagógus hivatást. Ez utóbbit sajnálom.
Befejezésül, hadd idézzem egyik kedvenc írómat, Ray Bradburyt: "...A jó írók meg tudják ragadni az életet. A közepesek elsiklanak a felszínén, a rosszak pedig megerőszakolják, és otthagyják a legyeknek...". Igyekszem nem az utóbbiak közé tartozni. Hogy ez eddig mennyire sikerült? Ezt majd az Olvasó dönti el.
Mikor a kövek a vízzel eggyé válnak
<<
Főoldal
2005 Minden jog fenntartva thao & fly man