Horváth Géza

Télben

(évfordulónkra)

Ebben a hosszú téli éjszakában
lépteink
ropognak a hóban
hárman
ballagunk te én és a holdsugár az
égen
miközben elégünk a vágytól a
jégen
csúszkálunk ölelkezve szerelemtől
ittasan
hogy felfedezzük egymás testét
pontosan
tudjuk mit miért teszünk e
fagyban
a kandeláber sejtelmes
fényében
hó szikrázik a háztetőkön
indigókékben
a már nem magányos februári
télben...

Ugye emlékszel Kedvesem?


2005.02.02.

<< Főoldal

2005 Minden jog fenntartva thao & fly man