Szeretlek...

 

...vallom banálisan neked,
s a fűben fekve egy hanga
szálát hajtom fejed köré
koszorúba, hogy illattal
vegye körül kedves
arcod...
szemedbe nézek és míg
szeretsz engem, közben
egyfolytában hull a könnyem,
mert a boldogság bennem –
teáltalad – szépen fészket
rakott...
szelíd vagy velem és mikor
goromba vagyok, legömbölyíted
a gondolatot és én is szelíd
lehetek, mint lényem diktálta,
csak nem tehettem, mikor
nem csak szóval ütöttek meg
engem...
sebeimet már begyógyítottad,
rájuk tán már nem is emlékszem,
téged látlak és ölellek és várlak
és semmi, de semmi nem fontos
többé nekem...
csak ez a késői,fésületlen, kósza,
forró, csodás, lemásolhatatlan,
oda nem adható, abba nem
hagyható, egyszeri, mesés,
egyetlen
szerelem