SÁPADT ANGYALARC...

 

Megzuhant ruha, horpad hasú
Soványság, szilvavacsora, de:
Van a hónapban egy éjjel,
Csak egy, amikor nekem
Hajlong egész pincérsereg!
Adok száz forintot, pedig
Tíz se jár...
Ma este, itt én vagyok király!
Ma este, itt én vagyok király!

 

Szürke az albérlet a vénasszony
Ronda, mint a bűn, az ágybérlő
Durva, még pofon is legyint,
Mert szavakat tanulok, épp
Angolul, nem tetszik neki,
Mert nem érti sehogyse,
Milyen az éjjel, a pazar
Csillogás, mikor görög zászló,
Bőséges vacsora, whisky,
What szikszti nájn...

 

Úgysem tudják meg, le sem
Tudnám írni, de a magnóról
Jól megtanultam hogyan
Elegáns kimondani, kérni...
Hány lány szédült meg ettől,
Pedig olcsóbban is élhetnék,
Méltón is szeretnék, mert
Vannak rendes lányok, de...

 

Akkor hova lenne az egy-éji
Csoda, a csillogás, száz forint,
Taxi, vacsora? Kit érdekel,
Zakómban már megzuhant a
Kanavász, a szentek keze tartja,
Leesne rólam, ha az isten
Rám még nem vigyáz...
Ad esélyt, ismerjem el...

 

De jön a Balaton, a szőke nő,
Nyomában virágot terem az
Idő és nem tudom, hogy ő
Aljas, ő használ engem, csak
Csodálom, bámulom, s az
Autót könyörgöm , jöjjön
Ez egyszer még, eléje ki, hogy
Elhitetni tudjam, vagyok valaki,
De a nő számító, csavaros dög,
Nem angyal, nem kedves, a
Szava dörög és hiába zászló
És what szikszti nájn...

 

Borotva nyakára és ez a talány,
Mert esküszöm, bámulni akartam
Őt, virágot sokat és nem temetőt,
De nem érti, kapzsi és belevakul
És csúnya lesz, gonosz és nem
Válaszol és nem érti, soha meg,
Az élet egy nap, Royal és fényűzés,
Taxi és portás és idegen, hadart
Szavak, jól van hát jóestét,
What szikszti nájn, s az
Életem mostmár a bitóra vár...
Életem mostmár a bitóra vár...

 

Jóestét, jóestét – ÖRÖKRE – nyár...