Nem érted...

 

...nem is akarod, mikor az
az elmúlásra gondolok, mert
gyakorlatom nekem ebben van,
s a külsőség rád maradt – titokban....
Én hiszem a szemed őszinte színét,
Én hiszem, hogy velem először játszol
Még, mint egy kisgyerek, ki örömet tanul,
Nem akarlak látni, nélkülem, józanul....
Feledkezz bele bolond életünkbe, mely
Tanulságok mellett örömet is hordoz,
Feledd el, hogy holnap valami majd
Kínoz...

 

Velem vagy – erre jobb szó nincsen,
Mit akarunk hát sok, átok bilincsen?
Légy jó, csak, mint mindig, s a szerep
Világossá válik, megváltásnak jöttél,
Vagy az átok teljesedni látszik...