MELLETTEM

 

Kimerült, édes tested mellettem zihál
A patyolat lepedőn, nem fél, nem tart
A világon semmitől – hisz haza érkezett.
Itthon nincs kérdés, csak ölelés és válasz.
Semmi nem baj, de minden, ami történik,
Csodálat....
Bizonyítani vizsgán kell, nem szerelembe
Fúlva, értő, féltő asszony karjába felsóhajtva,
Nyugton belebújva...
Légy holdfényem, légy reménységem,
Légy a mindenséget feltáró varázslat!
Nem várok, nem kérek, magad vagy
Ígéret, s amit kapok tőled, könnyesen
Köszönöm – csak neked!
Létemre bizonyosság, szép asszony
Voltomra igazság, bőröm tenyered
Alatt kigyúlva rohan egy esztelen.
Édes diadalba...
Fény, csillámló remény, bizonyosság,
Hold- magasság, végre - szerelem.
Neked- nekem, megérdemeltük,
S az úrtól kiköveteltük – illetve,
Csak szépen kértük, s ő bólintva,
Minket ismerve, apró könnyel
Szemében – szívből
Megadta,
Nekünk...