Lehunyta szemét a baba...

 

...kinyílt az álmok mesés otthona,
illatos, biztonságos,meleg, nyugtat,
ilyenkor minden baba szépen mosolyog,
elfelejti a napközben szerzett, apró, fájó
bánatot...
az álommal a mesék mind olyanok, mint
a valóság földi mása, megfogható a tündér
csillámló szoknyája és piszézni lehet a csepp
vadmalaccal...
kinyílik minden ajtó a képzeleten, mi ébren
bizony zárva, az álom mindig jókedvű, senki
nem görbül sírásra, hisz nevetés, vidámság,
meleg...

 

álmodban te is tündér vagy, meg malacka,
nincs határ, csak a csillagos ég, mely
szépséges álmainkat
aggódva betakarja...