SZÜRKE VOLT
MINDEN.
TÉPTE A SZÉL A FÁKAT.
KI SEM MOZDULTAM.
ÉN IS SZÜRKE VOLTAM,
ELMERENGVE NÉZTEM
A LEHŰLT, BARÁTSÁGTALAN
UTCÁT, FÁKAT, TÁJAT.
VÁRTAM A MÁT, MIT
KIKERÜLNI NEM LEHET.
HALÁLOD ÉVRŐL ÉVRE
EZEN A NAPON HOZZA
AZ EMLÉKEZET.
KEGYETLEN NAP.
ILYENKOR NINCS
MAGYARÁZAT,
HOGY JÓL VAGY,
HOGY TÖBBÉ MÁR
SENKISE BÁNTHAT.
MA SZEMBE KELL NÉZNI,
FÖLDI VALÓD ELMENT
ÖRÖKRE. VÁGYÓDNI
SZABAD, DE TILOS
ORDÍTVA ZOKOGNI,
LEVETNI MAGAM
A FÖLDRE.
NÉMÁN TUDNI KELL,
MA MENTÉL, MÁRA
SZÓLT A JEGY.
VISZLÁT ANGYALOM.
MINDEN ITT BENT
SÉRTETLEN, EZ
ÓRIÁS HATALOM!
VELEM VAGY MÍG ÉLEK,
MINDÖRÖKRE. CSAK
PONT EZ AZ ÁTOK NAP
TÖBBÉ NE JÖNNE!
CSAK EZ AZ EGY
TÖBBÉ SOHA
VISSZA NE
JÖNNE!
