SZÉTTÁRTAM A SZEKRÉNYEK
AJTAJÁT.
KIHÚZGÁLTAM A FIÓKOK SORÁT.
NINCS KEGYELEM! SZÓLT AZ ÍTÉLET!
CSAK FONTOSAT TARTOK MEG ÉS ÉPET.
RUHÁIMAT ELAJÁNDÉKOZTAM.
A HAJTOGATOTT HOLMIT SZEBBEN
HAJTOGATTAM. A LEVELEKET NEM
OLVASTAM ÚJRA. MARADTAK SZÉPEN,
EGYMÁS MELLÉ RAKVA.
SEMMI NEM MARADT MEG, AMI
FÖLÖSLEGES. DE NEM BÍRTAM
KIDOBNI DOBOZÁVAL EGYÜTT
EGY RAKÁS PARFÜMÖS ÜVEGET.
EGYEDÜL ENNEK KEGYELMEZTEM,
MEG A LEGELSŐ, HALOTT MOBILNAK.
KÍVÜL - BELÜL REND VAN ÉS BÉKE.
AZÉRT SEM EMLÉKSZÜNK, CSAKIS
A SZÉPRE. NEM TARTOGATUNK
SEMMIT, MI ELAJÁNDÉKOZHATÓ.
VANNAK SZENT TÁRGYAK, MIKNEK
ÉRTÉKE AZ EMLÉK SÚLYÁVAL TERHELTEN
MEG NEM HATÁROZHATÓ.
ÍGY CSINÁLTAM RENDET KINT ÉS BENT,
EGYARÁNT. REND ÉS BÉKE, MI KELL MÉG?
SEMMI, TALÁN... ÍGY LEHET EGYEDÜL
LEZÁRNI, LÉPNI TOVÁBB.
IGENT MONDANI AZ ÉLETÜNKRE,
MINT EGY FOLYTATÁSOS,
FELEJTHETETLEN FILMRE,
MINEK KOCKÁIT NEM
VAGDOSSUK SOHA.
ELTESSZÜK A SZÉPET.
AMI A LÉLEKNEK
NEM ÉRTÉKES,
ANNAK VISZONT
HELYE - NINCS SEHOL!
