Most neked írok

 

Csak és kizárólag,
Titkosan neked.
Elrejtem a betűket is
Szépen, hogy amiről
Szól, senki se tudja meg.
Kipöttyözöm tűvel a
Papírt, de csak a te ujjad
Tapintja ki, mit is mondok.
Ujjhegyedről szívedbe ér,
Mit suttog neked a titkos,
Kis levél...
Meg fogsz nyugodni,
Csupa mosoly és nyugalom
Leszel majd, eloldalog
Minden, ami bánt, s csak
Hallod, egyre hallod, odabent
Ezt a bájos, néma melódiát.
Rá fogsz jönni, mit suttog,
Mit ígér, mit követel, s remél.
Rá fogsz jönni, tiéd a szívem,
S hogy... de ne fecsegjünk ki
Titkot hangosan!
Hiszen a szépre,
Titokra, biztonságos
Jóra, bizony minden
Szívnek ujja, s füle van...