Megszerettelek.
Megismertelek.
Elvesztettelek.
Most itt ülök,
Csendben a
Monitor előtt.
A képernyőn látok
Egy fantasztikus,
Álom-zöld fasort.
Alatta tünékeny,
Áttetsző a gyep.
Zöldje babonás,
Mint az egész kép
Átható zöldje.
Lehunyom a szemem.
Ott termek veled és
Sétálunk, kart, karba
Öltve. Minden mesés.
Te elkezdesz nyafogni,
Harmatos a gyep, már
Az egész cipőd csupa
Víz. Fölébredek. Igaz.
Ha valami nem tökéletes,
Az álmok sem tudják
Azzá hazudni. Mosolygok.
Képzeletem szárnyán
E mesés zöldben elindulok,
Boldogan andalogni.
Ezúttal - végleg...
Nélküled...
