Jóságod átölel...

 

...mint kedves, meleg, puha takaró.
Elbújni benne biztonságos, cirmos.
Végtelenül megnyugtató.
Takaró nélkül a baba álma sem
Nyugodt. Fölriad, elsírja magát.
Meleg nélkül a sötét félelmetes.
Nem tudtam olvasni jóságod melegét.
Nem vagy közlékeny, a matyók színei
Nem a te világod. Fehérrel fehérre
Hímezel, szavaiddal, lényeddel,
Mindazzal, amit teszel.

Kicsi választott el tőle, hogy végleg
Ne találjalak. Gondoltam én. De ez
A furcsa játszma nem egyszemélyi
Döntés dolga. Te nem adtad, ami
Szerinted a tiéd lett, s az is marad.
Ellened nem lehet hadat viselni.
Már a csata előtt eldől, győztél.
Sík jéggel, melynek tükrében látod
Magadat - hiába hadakoznál,
Vergődnél part felé. Elesel.
Fölsegít az AKARAT, mely magához
Kötött. Így határozott, ellene
Tenned - lehetelen.

Ölelj át akkor, akaratos szellem.
Csináld a dolgainkat, akarj végre
Helyettem is. Átadom neked az
Összes szenvedésemet.
Kosárba takarom örömeimet.
Lassan, szépen, nem sietve.
Sorra, rendre,
Megosztom
Veled.