ÍROK NEKED LEVELET

Hagyj már békén,
Ha lehet…
Megértünk már
Annyi mindent.
Megálmodtunk
Álmokat, a valóság
Elszaladt.
Így, hogy ezt már
Tudjuk rég, ne
Ragozzuk a mesét!
Szép volt, igaz és
Kerek.
Cica vitte el a végét,
Ne sirassuk szép
Emlékét, elmúlt,
Elment, odavan.
Majd amikor évek
Telnek, visszajön
Az illata.
Olyan lesz, mint
Mozifilmben
Megvalósult
Nagy csoda.
Bár jól tudjuk,
Ottan aztán nem
Történik, mi valós!
Mégis jó elandalodni,
Elhinni,
Hogy mind való…
Nekünk is volt
Mozifilmünk, mely
Valósnak mondható.
Köszönjük
Hát mindenképpen,
Akár mesés, akár
Valós, akár álmos
Kis mese.
Mienk volt az
Mindenképpen,
De a végét nem
Mi írjuk.
Csupán szépen
Elfogadjuk, s
Megköszönjük,
Ami volt…