MÁRIA SORSA ELKÍSÉR
SOK ANYÁT. VÉGIG KELL
TŰRNI, HOGY SZÉTTÉPIK
ÓVOTT, SZERETETT,
FÉLTETT, DRÁGA FIÁT.
MERT JÖHET EGY VONAT,
VAGY JÖHET A RÁK,
VAGY JÖHET BÁRMI
SZÖRNYETEG.
ELVESZ TŐLÜNK
TITEKET.
MARADUNK SZEDETTEN,
ÁRVÁN, RÁFAGYOTT
KÉRDÉS AZ AJKON.
CSAK LEHELJÜK A
NEVEDET: KISFIAM!
NEM TEHETÜNK MÁST.
TEHETETLENÜL CSÜNG
KEZÜNK. MINDKETTŐT
TÖVIG VÁGATNÁNK,
CSAK RAJTATOK
ELŐRE VIHESSÜK
A JOBBULÁS
ANGYALÁT.
ZÁLOGOT ADNÁNK,
POKOLRA MENNÉNK,
CSAK TITEKET
MEGMENTHETNÉNK.
AZ ANYA SZÍVE
MINDIG ÖRÜL,
MERT GYEREKE VAN.
AZ ANYA SZÍVE
MINDIG GYÖTÖR,
MERT FÉLELEMMEL
TELI VAN.
AZ ANYA SZÍVE
MINDIG VÉRES,
KARMOS DRÓTOKKAL,
KÍNBAN VERGŐDVE
TÉPETT, MERT
BÁRMI ELVEHET
TŐLÜNK TITEKET.
SZÖGES DRÓTOS,
VÉRES SZÍVVEL,
MEGGYÖTÖRTEN,
FÁJDALMAKTÓL
PORIG ALÁZVA
BOLDOG VAGYOK,
HOGY SZENVEDHETEK,
MERT EZ AZ ÁRA,
HOGY ANYA
LEHETEK.
