ESŐEMBER

Mind a világon autisták vagyunk.
Keresztül járjuk görbe útjaink.
Elszalad fontos és kevésbé az.
Egy fontos van csak:
A mi emberünk.

Mindenütt keresünk, esünk pofára.
Próbánkat követheti maga a siker.
Bizonyára észrevettük azt is,
Mi az mi a listán
Elől szerepel.

Leeshet a hó, hőgutával nyár űz.
Célszalag szakad, vagy elesünk.
Tulajdonképpen csak úgy
Enyhül a szorongás,
Ha velünk van
A mi emberünk.

Mert minden mindegy, ha magadban,
Egyedül rovod a köröket, nincs
Hatalom, mely helyette
Bekötné itt-ott vérző
Lelkedet.

Én emberem biztos, mint az ÍRÁS.
Bölcsességek ezeréves szava.
Csak a kezét fogni, már maga
A béke fehér, ártatlan
Angyala.

Lehet belőlünk bármi, elérhetünk
Amit szívünk, eszünk akar!
A siker mögött a csend
Sétálgat, magában,
Ha veled örülni
Senki nem akar.

Létemre légy hát bizonyosság.
Bár vacogsz, de bátran
Fogjad a kezem!
Kimondtam,megszenvedtem,
Szavam állom:

EGYEDÜL TE VAGY
ÉN EMBEREM!
 

2005. 11. 01. (NEKÜNK)