....a színes
tintákról.
Ha írok, nyomtatni
Kezd a gép. Szórja
Szerte - széjjel a
Színek tarka üzenetét.
Lilával tisztelem, ki
Szépet, nagyot
Alkotott.
Elismerésemet így
Küldöm el neki.
Ha szerelem, ami
A versem kedves
Tárgya, erre az
Érzelemre biz sok
Pirossal emlékezem.
Az emlék kútjába
Lenézve, bizony szép,
Ahogyan kiragyog a
Piros. Boldogan,
Megnyugodott szívvel,
Erre én így rábólinthatok.
Vagy - ha barátaimnak
Kellemeset, szépet
Üzenek, nosza, elő
Ismét a ragyogó
Pirosat! Velük is így
Incselkedek.
A lila és a narancs!
Nosztalgia, szépség,
Csupa édes könny.
Törött madárszárny,
Vagy emlék a kicsi
Anyaságról, mely olyan
Édes volt, fiatalon,
Hajdanán...
Blanka ragyogó
Szemének is pirossal,
Tűzpirossal üzenek!
Az apjának, az én
Drága fiamnak a
Paletta összes színét
Fölrakom! Csak ne légy
Fáradt, csak nagyon
Vigyázz magadra,
Életem, csillagom!
A legjobb jóbarát
Színe: az inkát utánzó
Terrakotta.
Meleg és jóságos.
Ő találta meg.
Rájöttem, küldi vele
Az inka kedves füstjét,
S szigorú parancsát:
Írd a verseket!
A kéknek már nem
Maradt hely.
Azt meghagyom,
Boldogabb időkre.
Talán még jönnek
Olyanok...
Akkor újra fölragyog
Nyomtatóm selymes
Tengerkékje...
