Bűvész

 

 

Rekvizitumok, kockák, állatok,
Cilinder, frakk, egy kósza
Mosoly, szól mindenkinek,
Ki arra kíváncsi, mikor jön
Végre a galamb, a kendő,
A nyúl...
Fűrészelünk táncosnőt, hétrét,
Eltűnik minden, majd konfetti
Száll, mint a felleg, s egyik virág
Után máris másik és másik,
Hisz varázslat...
Tombol a manézs, a terem, vár
Mindenki újat és újat és újat...
Már teli tarka szemfényvesztéssel
Az egész színpad, s még mindig
Nem elég...
S mikor mindennek vége már,
A jóllakott lelkű közönség lépte
Rég tovaszáll, akkor derül ki,
Hogy a bűvész is addig boldog,
Míg odafönt a taps...

 

A lelke, ott legbelül, kicsit fázik,
Egyetlen, apró ölelésre vágyik,
De, sajnos, soha nem a szeme sír...