Nelli baba üzenete

 

 

 

Az én Csibémnek mindíg aranyból volt a szíve.Most sincs ez másként.
Mivel Nelli baba hat hónaposan a hasában rettentően mozgolódik,ilyen hosszú utat most nem vállal,de lefoglalta, elintézte,megcsinálta,hogy most én menjek őhozzá.Lássam pocakosan,menjünk ide,meg oda,mert anya nélkül nem teljes az öröm.
 
Így anya autóba és repülőre ül,lesz,ami lesz,mert Nelli baba hívásának,amit Csibe tolmácsolt – semmiképp nem lehet ellenállni.Ha belegondolok,mi a Csibével minden fontosat együtt csináltunk.Akkor ami a legfontosabb,az természetesen nem maradhat ki kettőnk életéből.Szűk két éve szorította a kezemet a napfényes temetőben.Erős lelke tiltotta: - „Ezeknek” te nem fogsz sírni! – az ujjaink majdnem összetörtek,de nem sírtunk.Végérvényesen tudomásul vettük,hogy a nagy maci,az óriási hajasbaba elköltözött és ez ellen semmiféle apelláta nem létezik.Felfogtuk,mert éreztük,neki ott jobb.Ha már ilyeneken átestünk,az én Csibém úgy gondolja,hogy Nelli életében első perctől ott kell lennem.Blanka,aki most 7 éves,babaként nem nagyon került a kezembe.
Így hozták a körülmények.Ha Zolival megérkeznek,a hajszál tündér nekifutásból,tárt karokkal rohan:- Imááááádlak,mama! – tehát úgy tűnik,nem vesztettünk semmit.A Csibe ezt nem engedi meg.Ott kell lennem,amikor még csak kívülről mondhatom el neki,hogy máris szeretem.Ott kell lennem,amikor megszületik,mert Csibe kijelentette:- Másnak a kezébe nem adom.Neked kell ott lenni,mikor hazajövünk!- Ez akkora megtiszteltetés,hogy kicsit könnyes lett a szemem.Másrészt elkezdett derengeni,hogy ami Csibének felnőtt fejjel is jó,azt a gyerekkorából is jónak őrizte meg.Tehát utólag diplomát kaptam tőle:gyereknevelés ötös.Erről mi nem beszélünk soha,de az a műgond ahogy az én utazásomat kitervelte,fóbiástul,jegyestül,Zoli védelméig bezárólag,az maga az akarat és legfőképp a szeretet.Megérkezek a szép,nagy, tágas,napfényes házba.Csibe okos és előrelátó.Mielőtt a baba „elkezdődött” volna,gyorsan megvették a házat,rendbevágták.Szóval berendezkedtek a véglegesség ígényével.Nagyon sok meghívás alól bújtam én már ki.Most az asztalra csapott.
Ehhez Nelli baba is rugott egy hatalmasat.Nem menekülhetek.Mióta a Csibe már nagyon felnőtt és olyan igazi kis szigorú tanárnő,azóta én egy kicsit babásítva lettem.Ha valamin fennakadok:- Na jóóóóóól van,anyuka…! – és itt jön az okos érvek sora,amivel lecsillapít,meggyőz és türelmesen megsimogatja a fejem.
Ilyenkor édes cicaszeme lesz és már a nézése is dorombol.Már tudja,mostanra én lettem a gyöngébb,a sérülékenyebb,a sebezhetőbb.Valahol nagyon félt és óriási törést jelentene neki,ha váletlenül egyszerre csak úgy elmennék….
Ezért inkább türelmes és magyaráz,ahogyan én neki régen és soha nem üt meg szóval,mivel én sem ütöttem meg soha,sehogyan sem őt.Nelli baba három hónap múlva ki fog bújni.Ordítani fog,követeli mindazt,ami neki jár.Ezeknél a mozzanatoknál kell,hogy ott legyek,mert Csibe halálosan bízik abban,tudni fogom,mikor adunk igazat „Őnagyságának” és mikor nincs fölvevés,meg fölösleges babusgatás ,meg  mifene……mert anya azt tudja,mikor kell és mikor nem.Ennek a feladatnak az édes súlyával a fejemen élek én,mióta Nelli baba megfogant,de már ezt a Csibe előtte is elmondta.Most mesélt nekem a telefonban arról,hogy szünet van,nem kell tanítania.Járkálunk,shoppingolunk,minden,ami belefér,ha írhatnékom van,ott a computere,mellesleg már mindent kinyomtatott,amit eddig írtam.Meglepődtem,őszintén – nagyon büszke rá.
Kimegyünk a szépséges pici hegyi temetőbe is,ahol ugyan nincs semmi,de biztos vagyok benne,hogy Miklós is valamilyen formában eljön oda randizni velünk.Elmeséljük neki Nelli babát,akiről úgyis tud,csak így bizalmasan – nála – azért csak más lesz.Viszünk jelképesen virágot is,mert csokit,vagy Nutellát,amit imádott – már nem vihetünk.Megsimogatjuk a nevét,elköszönünk tőle és folytatjuk tovább,mert folytatni kell.A folytatást őrzi a Csibe nagy hasa.Nelli baba üzeni,hogy az élet szép és mindenki benne van.Miklós is persze,csak ő egy kicsit másként.Majd őt elmeséljük neki és mutatunk róla sok mosolygós fényképet,hogy ez a másik nagybátyja,hiszen Zoli megeszi kenyérrel,az biztos.
Valami nagyot veszítünk,valami nagyot,rettenetesen szépet kapunk ajándékba.
Azért mert az élet nem kegyetlen.Elvesz,ha azt kell tennie és ad,hogy vígasztalódás legyen és mindenekelőtt folytatás – mert az élet:gyönyörű.
Isten hozott a szívemben,Nelli baba.Hidd el, már most is nagyon szeretlek.

 

 

 

 

<< Főoldal

2005 Minden jog fenntartva thao & fly man