LAURA

Szeret engem az isten.Mivel éjjel élek, nem kell elmenni olyan filmek mellett, amiket meg sem találnék, ha „fájrontot” csinálnék tizenegykor.
Így talált meg engem egy portugál alkotás, mely nem biztos, hogy Oscart kapna, se Arany Medvét, se Cannes, se isten haragja.De pördült forgott, sodort, egyszóval imádtam. Mellesleg felszakította az életemet betöltő fontos állomást.

Női vonatkozásban is idegenkedek a „barátnő” kifejezéstől. Férfi-nő viszonylatában pedig hányok tőle, annyira sekélyes, alom-ízű és kifejezéstelen.
Az a lány, akivel öttől tizennyolc éves koromig ugyanoda jártunk óvodába, zenei általánosba, zeneiskolába, konziba, s felnőtt létünk is egybenőtt, míg lehetett, viselte ezt a csodás ízű nevet. Édesapja hallatlan tehetségű zongorista volt. Hamar meghalt, mert nemcsak a mosónők halnak korán. A tehetség is megöli magát. Semmilyen káros szenvedélye nem volt. Azaz volt. A zongora. Éjjel zongorázott ,nappal meg soha nem tudott aludni, hyperérzékeny füle miatt.
Kiemelkedő , nagyszerű zenész volt. Imádságos szívvel írom ide a nevét:
GYŐRY TIBOR. Lehetett volna jogász is , de az egyetemet nem bírta folytatni család és éjszakai munka mellett. Lányait, feleségét imádta, feddhetetlen erkölcsű ember volt. Kialvatlansága okán némileg kibírhatatlan, de általam szintén imádott apró asszonyának derűje nem ismert határokat. A „Laura” egy csodás dal, eleddig nem hallottam soha. A történetet csupán, hogy éppen akkor zongorázta, mikor a lánya született. Innen a név. Ami komikus, csak hivatalosan szepelt ez a kékszemű, szőke lány Lauraként. Otthon mindenkinek Katinka volt. Belőle is remek, míves zenész lett.Zeneakadémia, majd Budapesten az egyik szimfónikus zenekar. Annyira elfoglaltak – hiszen a férj is ott zenész, hogy a kapcsolat tartása fizikai lehetetlenségbe torkolott. Szerintem ma is ugyanúgy szeretjük egymást.
Mit tehetünk viszont az ellen, hogy rendszeresen külföldre szerződik a zenekar fele. Így ők váltják egymást, hogy az időközben felnőtté cseperedett gyönyörű kislányuk ne maradjon egyedül. A férjet szerintem már nyugdíjazták, mert a fúvósok bizonyos évmennyiség után kötelezően nyugdíjba mennek. Utána max. tanítaniuk szabad. A tüdő sem bír mindent. Ez a lány volt a bizalmasom, mikor 18 évesen férjhez mentem.Ő volt ott az első baba születésekor nálunk.Minden, ami róla eszembe jut, csupa humor, nevetés ,magasröptű észfacsarás. Matamatika példákat behúnyt szemmel oldott meg két perc alatt.Csodáltam, mert ahhoz nagyon hülye vagyok. Emellett még úszóbajnok is volt. Meg a legtermészetesebb, legkedvesebb ember, akit valaha ismerhettem.Kár, hogy ilyesmire nem érsz rá, web- oldalt olvasni. Meg lennél hatva, mit fényezlek, pedig ez a színtiszta igazság.
A filmben, nagyon jól elhelyezve dübörög fel a zene. Megjelenik duettben is férfi – női hangra kottázva. Laura…..átszellemült ,gyönyörű, mély dal.
Ilyenkor emelkedik az ember lelke azokba a magasságokba, ahol mindig lennie kellene. Egy varázsos személyiségű fiatal nő a filmben Laura, aki a temetés után sem hajlandó elhinni, hogy katona férje hősi halált halt. Él, él, él…bizonygatja konzekvensen, s mikor már elhitetik vele, hogy halott, az új esküvő elől, a templom ajtajából rohan fehér ruhában a katonai temetőbe, ahol épen egészségesen, fogságból visszatérve áll az imádott ÖRÖK ,a saját sírja előtt.
Elcserélt dögcédula.

A szerelem mindent legyőz, fújhatnánk ki megkönnyebbülten a fáradt levegőt.
A filmben igen. Azóta még egy Laura létezése jutott tudomásomra.
Ő gyerek, nem tudja, hogy a világon vagyok. Én nagyon felnőtt vagyok már…Képen láttam. Szeretem őt ,tisztán és felhőtlenül. Kívánom , egész élete legyen csupa napfény. Olyan legyen, mint az én eleddig egyetlen Laurámé. A kicsi, az ismeretlen soha életében nem fogja megtudni, azzal, hogy megszületett, vágott el egy fonalat, mely soha nem kötözhető vissza. Azaz – a fonál soha nem is kötődött egybe.
Nincs bennem keserűség, még szelíd bánat sem. A gyermek nekem szent, hiszen magamnak is van belőle elég.
Légy boldog és sikeres, kicsi Laura. Nem a te hibád, hogy nem tudják okosan egyeztetni: - Más a gyerek iránti rajongás és…..más – a más.
Mi ketten erről nem tehetük. Csupán a gyáva „felnőttek” eszköztelnek.


Ma LAURA napja van. Légy boldog gyerekkorom LAURÁ -ja – és te is, kicsi.


2005.június 17.

<< Főoldal

2005 Minden jog fenntartva thao & fly man