Vőfényi köszöntő
-
-
-
- Itten vagyunk mostan a szíp jányos háznál
- Fő lettem én kérve,szavam elmondásán
- Örvendezzünk minden,nagy esketés lészen
- Sok tyúk,kacsa,liba biztos vesztét érzem!
- Én mondtam mán akkor a sok víg köszöntőt
- Amikor az örömszülők esketése készült
- Hogy megyen az idő,jányukat kéretem
- Gyünne mán most elé,hogy én fővezessem.
- Itten álldigál a daliás vőlegény
- Mint ahogyan szokás,kezeit tördelvén.
- Nagy az ő izgalma,meg lehet érteni,
- Alig pár óra csak,s már nősember,s VALAKI
- Mostan még csak olyan futó legényember,
- Ki,ha kedve tartja,szoknyára biz ráver.
- Ennek mostan vége,oda a legénység
- Kezdődik a komoly, ámde víg házaslét.
- Eztet szeretné mán valóra váltani,
- Tiporja lábomat,szóval mán haladni!
- Én nem hagyom ám ezt,megadom a módját,
- Ahogyan ezt illik,kikérem én a jányt!
- Örömanya! Készen van-e mán a láda
- Benne minden szükség,mi már az új házba
- Kelletik és fontos,tik ketten varrtátok,
- Avval a szándékkal,hogy az új otthonba
- Csak szípet lássatok.
- Örömapa szemét elfutotta a könny
- Kicsinyke virágát letörik mán rögtön.
- Pedig tizenhét ő még csak,ideje is vóna,
- De a nagy szerelem eztet eléhozta.
- Nem fog ez a kisjány pártába megaszni,
- Ikább a vőlegény fog ma csudát tenni!
- De előbbet vegyük most búcsúnkat,
- A leányi élet mostan itten marad.
- Emlék lesz belőle,felnőtt az apróság,
- Szép kicsi asszonka lesz ő mihamarább.
- Kedves idesanyám,könnyed te ne hullasd!
- Te is ennyi vótál,mikor férhön adtak,
- Mégis úgyan virulsz,mint szíp violaszál
- Temagad is tudod,a házasság nem kaszál
- Hahogy a férj kedves és az asszonyhoz hű
- Bizony csak szaladoz a sok sok esztendő.
- Mire észbe kaptál,én is pártába benőttem.
- Ne féjjél egyet se,itthagyom a szívem,
- Azt a felét persze,mely téged illete,
- Másik felét pedig párom már elvitte.
- Örvendjél hát kedves,jóságos én anyám
- Férjhő megy a jányod,szüleházt itthagyván.
- Másat épít majd,mint madárka a fészket,
- Te meg jó szavaddal midég besegítesz.
- Jánybarátim,tik se hullassatok könnyet!
- A mink házunk mindig nyitva áll,ha kellek!
- Hív leszek hozzátok,ahogyan csak tudok
- Szíves barátságunk egyet sem szakadoz!
- Ahogyan most látom,tellik mán az üdő.
- A templom ajtóban tipródik sok néző!
- Benn a tiszteletes türelmesen várja,
- Mikoron köttetik két virágszál násza.
- Szépen fog beszélni lelketek megnyitja,
- A helyes,jó útra mind eligazítja!
- Indujjunk hát sorba,elől én,a vőfény,
- Kinek az ő tiszte mindent fővezetvén.
- Utánam azonnal az ifjú pár jövend,
- Mostmán karonfogva,eztán ez megillet!
- Ótazután jönnek örömszülők sorba
- Követi barátok,rokonok nagy hada.
- Mennyünk örvendeni az Isten házába!
- Aztán meg híjlak majd nagy víg lakomára!
- Ne nagyon örüjjél,aki ellensígem,
- Mer a köszöntőket ottan is én tészem!
- Kezdem húslevessel,végzem a rétessel
- Ahogy lenni szokott,mondom én jószívvel!
- De mostan indujjunk,kedves víg rokonság,
- Ne tegyük próbára tiszteletes dógát!
- Sokat ne várassuk,mer még meggondojja,
- Osztán ezt a kettőt ma egybe nem adja!
- Dehogyis nem adná, jó lélek az nagyon!
- Csak a szíp násznépet azér riogatom,
- Indujjík mán meg a menetnek a sorja,
- Isten áldásával mennyünk a templomba!
<<
Főoldal
2005 Minden jog fenntartva thao & fly man