MAZEPPA

 

 

 

 

Amikor elszaladt a kezem alkoholista ügyben,kaptam én hideget,meleget.Jött azonnal a reakció:-Engedjenekértekhozzá-! Szóval mindenki beletette a magáét.Lobogtak a transzparensek,zuhogtak a számadatok,volt minden.

Egyik barátom azt írta nekem,mi mindannyian személyest írunk.Akkor ez most olyan személyes lesz,mint a megtáltosodott hercehurca.

Mazeppa lengyel szabadsághős volt.Nem szerette viszont,ha valaki székben ülve pofázik az istentiszteletbe.Ezért okosék ott fenn elhatározták,hogy példát statuálnak.Örjöngésig hergeltek egy telivért,a hőst meg anyaszülten a hátára kötötték vastag kötéllel,jó szorosan.Néhány lovas még kergette a szerencsétlen párost korbácsolván az amúgyis félőrült lovat.Így engedték őt útjára.Így mutatták meg,hogy jár,aki pofázik.Liszt szimfónikus költeményének a vége happy end.Rájuk találnak ugyanis nomád törzsek.Leszedik a félholtat.Előveszik az ilyenkorra tartogatott fanfárokat (nomádéknál ilyesmiből mindig porosodik egy-kettő,hátha jön arra valami szabadsághős,aztán fanfár nélkül itt állunk megfürödve).Zajos ünneplés közepette győz az igazság.A prérin biztos.

A lengyel udvarban nem.Azért nem megyek hengversenyre,mert vénségemre teljesen elhülyültem.Sajnos,látom és érzem a zenét.Ordítok,mint a vadszamár,csorog a könny a kifestett pofámon.Ilyesmi emberek közé nem való.

A nagytöbbség megmutatja ugyanis,hogy van bérlete,meg másik ruhát is bírt venni szerény főorvosi fizetéséből.Aztán rém komolyan úgy néz,mint aki látott már Mazeppát.(De fehér embert biztos).Meg az is bosszant kicsit,hogy oda nem megyek vendégnek,ahol én évtizedekig otthon voltam.Lapozzunk.

 

 

Az én Mazeppám most lesz ötven éves.Nyolc éve tiszta,mint a hó.Marad 42,ebből leveszünk jóindulatúlag huszonkettőt.A fennmaradó húsz évig ő olyan alkoholista volt,amilyen az okos újságban meg van írva.(Ahol értenek hozzá).

Tehetséges,jókezű,bájos,korán érő fiatalember volt.Édes családi légkörrel.Papával és a már általam sokszor megimádott Máriával,az édesanyjával.Jó nevelés ,családi összhang,minden,amitől felfelé lehet mászni.Míg katona nem lett,meg se lehetett kínálni semmivel.A sör keserű volt,a bornak a szagát utálta,a pálinkától meg ránézésre taccsvonal.

Gépésztechnikusként kapta érettségi bizonyítványát a gépipari technikumban,aztán egy évet a Műszakin is lehúzott,de ott bepofázott valamit,ami rendszerileg nem volt odaillő,kirúgták.A kiképzés a katonaságnál kezdődött.Trendi volt becsempészni a piát,és rákaptunk,mint nagylány a regényre.Viszonylag gyorsan, a katonaság után, muszálykabátként jött a házasság.Édes asszony ebből a tíz évből a két csodaszép lányon kívül nem profitált semmit.Mazeppa csodapalotát épített nekik,amit anyu később csakazértis szétveretett,pedig semmi értelme nem volt az új felújításának.

Anyagbeszerzés,barátok,néhány kukajuli,aztán gyorsan bepocsékoltunk

körülbelül az agyagig.Mivel házasság már nem volt és az emberszabású is társaslény,összeköltözött egy elmebeteg alkoholista nővel,aki karatézott is.

Konyhakéssel olyat adott az aortának,hogy csak a harmadik mentő vitte el,zsákban,mert annyi vér csak a második világháborúban folyt utoljára.

Ezért kukajuli nem kapott kitüntetést,börtönt annál inkább,meg is halt ott.

Ezt jól tette.

Mária minden alkalommal megfürdette,felöltöztette hazatérő fiát.

Az etetés már bajosabb,mert az alkoholista nem éhes.Oltalom várta a „gyereket” akkor is, ha a varacskos disznó hozzá képest szmokingos úriember volt.Több kudarcos próbálkozás után jött egy hét a pokolban.Számot vetett az életével.

Bezárta az ajtót és az ablakot.Egy hétig hidegrázás,tea,piritós és a magány.

Egy hét elteltével ment utcára,de kerülte a „kollégák” által látogatott helyek környékét is.Jött Máriabesnyő ,ahol nyugdíjas apácák élnek a falu mellett és csoportterápia folyik ezerrel.De úgy ám,hogy a feleség is ott legyen.

Előadások,istentiszteletek és sok sok beszélgetés egymással.Ezek a beszélgetések a leghasznosabbak,mert egymáson látják,ki merre…

Itt azonnal tisztáznunk kell valamit.Mazeppa alkoholistaként fog meghalni.

Innen nincs kiút.Hogy nyolc éve nem iszik már és amig él soha többet nem fog,az szentség,de alkoholbeteg marad.Mint reumás,vagy porckorongsérves,vagy tbc-s.Ezt úgyis,mint „Fanni hagyományai”.

Aktivistakén ismertem meg.Illetve egy intézményben dolgoztunk,ő 25 éves volt és műszakiaknál tevékenykedett.Én 30 éves háromgyerekes komoly 49 kilós családanya .Ő emlékezett rám,nekem kiesett,mint figyelmetlen negymama az ablakon,pedig állítja,hogy találkoztunk.Elhiszem,de akkor sem emlékszem a mai napig sem. Könyvtárosként tartottam zenés könyvtári órákat.Többek között Mazeppáról is ,az igaziról.Ha az egész osztály hang nélkül kussolt és az osztályfőnök rítt,akkor tudtam,nem csinálom rosszul.Kussoltak, ríttak,abban hiba nem volt.

Míg élek,nem felejtem el,mit mondott,amikor megismerkedtünk már negyven fölött:-Te olyan voltál ott nekem,mint egy baba a kirakatban.Az árcédulára egy egyes van írva és annyi nulla,hogy meg se lehet számolni.Soha az életben nem tudja az ember kifizetni.Na ilyen elérhetetlen voltál.-

Mai napig Baba vagyok.Soha senki nem hívott így.Aki személyesen ismer,meg hallotta a hangomat,tudja,mekkora képtelenség.

Azt hiszem két évet bírtunk ki,sok hasznosat együtt dolgozva.Diplomadolgozata előadásai,külleme helyrepofozása.Nehéz is volt,meg nagyon szép.A Csibével úgy ébredtünk tavaszi hajnalokon,hogy a szőnyeg telirakva tulipánnal,az egész szoba,a kávénk megfőzve,ő már sehol.Csibe a virágtenger láttán teljesen kétsébeesett:-Hogy megyek így pisilni?-mert reggel szokott mindenki,csak nem tulipánban gázolva.Ettől függetlenül elváltak az utak,mert heves felcsattanásait,a hangosabb szóváltásokat nehezen toleráltam.Tegyük hozzá ,akaratért én se megyek a bótba,két heves természet nem fér el egy gyékényen.Engem azután megkértek és elmentem négy évre feleségül.(Ő is megkért,csak vele valahogy nem látszott időszerűnek).Jelölt úr esetében sem volt az,de annyira köpülték a vajat,aztán széjjelkenték,hogy úgy látszott,menni fog.Nem ment az,mert nem is mehetett.Most ide nem tartozó okok miatt visszaadtam származási helyére,mint a büdös halat.

Mazeppa négy évig nem udvarolt,így összesen a szabadulása óta- tehát nyolc éve- mind az egy asszonyt mutatta fel az életében „akaratból” – Babát.Baba élt,Baba él,Baba élni fog.Ez is egyfajta dependencia,de én talán kevésbé vagyok ártalmas.Nem lakom vele,nincsenek közös pénzügyeink,mindenki azt csinál,amit akar.Csodálom érte,hogy pár éve megtanulta az összes létező számítógépes huncutságot.Három képből egy filmet vágott össze a Csibe esküvőjéből.Olyan cuccai vannak,amik számomra fel sem ismerhetőek.

Technikai antitalentum vagyok.Amit belevernek abba a szálkás fafejembe,azt megjegyzem,végrehajtom.Amit ő csinál,annak még a megértését sem kísérlem

meg.A Fiestától az „Ébredj,Juanitá”-t 21-szer egymás után írta CD-re,mert tudja,hogy imádom.Menjen,amíg belefeketedek.Megy is.

 

 

Most mindenkit nagyon szépen megkérek,nehogy véletlenül elővegye a rózsaszínű zsebkendőjét.Semmi olyan nem fog következni,amitől tele kellene

sírni.Mazeppának marad a technikai csodavívmányok rengetege,az öröm,amikor együtt dolgozunk.És ez bizony nagyon nagyon nem kevés!

Tudjuk mindketten,ő az évek teltével egyre higgadtabban,hogy az,amit a fejéből

elpocsékolt:SOHA TÖBBÉ NEM JÖN VISSZA. Így nagybetűvel,hogy a gyengébben látó,szemüveges alkoholisták is jól láthassák.Soha.

De mély szeretetben,barátságban, (ami különnemüeknél felemás ugyan,de helyzete válogatja) sokáig el lehet egymást segíteni,egymásra számítani,ami több minden házasságosdinál,együttélésnél,szerelmi ábrándnál,ahogyan

Hábetler János mondta volt.

Ez az ember mostmár,nyolc év után,tudja,ki is ő,honnan jött,kinek,miben kell segíteni,híre van a szakmában.Külföldön is továbbképezték,itthon tőle kér tanácsot,aki könyvből tanulta ezt a betegséget.Újságbúl muzsikálni – gyenge dolog,gyengébb ,mint séróból hegedülni.Csak ennek a hegedülésnek az árát emberéletben szabták.Meg kell hagyni a világát,nem kell ráerőltetni hülye és fölösleges társadalmi konvenciókat.Ha békénhagyják,boldogan segít és az én szobámból soha nem fogy ki a virág.Boldog ötvenedik születésnapot neked

Mazeppa,itt köztünk és főleg ott közted,ahol már majdnem béke van.

<< Főoldal

2005 Minden jog fenntartva thao & fly man