Géza bácsi és a farkas

 
 

 

 

Géza bácsi magyar nyugdijas és rettentő mód szereti a gombát.Mivel erdő mellett laknak és nem is kell sok fát hasogatni, néha elindul kis kosárkájával.


Géza bácsi értelmes ember és emellett letette a gombaszakértői vizsgát is.Ennek okán a gyilkos galóca hiába lengeti előtte szélesen a kalapját, Géza bácsi egy megvető mozdulattal tovalépdel, mintha meg sem látta volna. Így aztán a méreg a galócát eszi és nem Géza bácsit. Gyűlik is a kosárkában minden ami jó, csiperk e,tinóru, kisorrú, nagyorrú, lényeg az, hogy ne kerüljön merevgörcsbe a család. Íly módon múlatván az időt egyre beljebb és beljebb keveredett az amúgy ismert erdő mélyébe. Tiszta volt a lelkiismerete, kevés a nyugdíja, de jókedve és egészsége töretlen.Miért is ne mehetett volna tehát? Szabad erdőben szabad nyugdíjas akkor és úgy mászkál, ahogy akar ,pláne, ha egyetlen lőfegyvere a kis kosárka. Azzal meg semmiféle kárt nem tud okozni, kivéve ha jól szájontörül vele valakit. Ilyesmi azonban Géza bácsi fejében még legvérgőzösebb álmában sem fordult meg soha.Telt, telegetett a kosárka ,amikor egyszerre neszezést vélt felfedezni a bokorból ,természetesen a háta mögött. Ha a neszezés előlről jön, bizony meg sem nyikkan az öreg, mert szemből a jóindulatú ember jön. Hátulról már legalább jó odanézni, nehogy meglepetés érje az embert (mint a tarka tehenet). Meg is nézte magának tehát, ki zörög,mi zörög? De nem egy fekete holló volt az. Sőt, mit ne mondjak, maga személyesen a farkas. Nem Farkas Sándor a szomszéd, hanem maga a lomposfarkú, álnok fenyegetés, aki, mivel meséről van szó, beszélni is tudott.A szuahéli nyelvcsalád kicsit gyengébben ment neki, de a magyart az kimondta, becsülettel.
„-Hová, hová, te oktalan kenyérzabáló!-„ sértette halálra így egyből öreg barátunkat, aki 45 év szolgálat után joggal gondolta ,hogy zabálhatja a kenyeret, minden következmény nélkül. Béketűrő ember lévén nem akarta fokozni az aránytalanságot, ezért barátságosan odabökte:”
„-Gombászok,gombászgatok ,csak így a magam örömére-e”
„-Megkérdezted te ezt előtte éntőlem? -„lett egyre ordenárébb a farkas modora.
„-Tudod te egyáltalán,hogy teljesen belezavartál a programomba, mert vendéget várok a tizenkettőnegyvenes zsuzsivonattal, tudod te azt, vén kenyérpusztító és anyaszomorító??- „ Itt Géza bácsi kissé beszomorodott, mert egyrészt mindig jó gyerek volt, mikor még az volt, másrészt ha akarta, sem tudta volna már az édesanyját szomorítani,l évén a szegény asszony évtizedek óta a föld alatt.
„-Ne izgassad te az én önérzetemet, haszontalan párája a természetnek. Hagyjál engem lógva és mars vissza a bokorba, mert Darwin szerint is magasabb katagóriába tartozó élőlény vagyok, a nemjódat. Én vagyok a homo sapiens, te pedig csak egy négy lábon járó tyúktolvaj!”- fakadt ki Géza bácsiból teljesen jogosan a fekete epe.” -Egyébként is ismerem a gonosz eszed járását! Most itt a szemedbe mondom, hogy Piroska kislányra fened a mosatlan fogsorodat,te aljadék!-„ haragoskodott tovább az öreg, minden nyugdíjasok teljesen jogos önérzetével a háta mögött. Kihúzta amúgy is daliás termetét, megsimította tiszteletreméltó, ősz halántékát és ahogy a pesti aszfalton az izomfitogtatást argóban kifejezésre szokták juttatni – bepucsított.
A farkas mindezek láttán jobbnak látta két hátsó lába közé behúzni a lompost és eloldalgóban még visszavicsorogta: ”-Na,átok vénség, most bealázlak és beírok neked egy egyest!-„ ezzel vicsorogva elsompolygott dolgavégezetlen a balfenéken.Géza bácsi rámosolygott a madarakra, akik a fán megkönnyebbülten csiviteltek tovább (a vita alatt úgy hallgattak,mint gomba a fűben), fogta a kosarat, gondolt egyet, hogy mit csinál a farkas lesajnáló osztályzatára ,aztán töretlen jókedvvel ,ahogy egy tisztességes embernek szokása, hazaindult a teli kosárkával.

Otthon már mindenki várta, aki szerette. Őt leginkább, de a gombára is fenték a fogukat és a farkas illemtelen szócséplését figyelembe se vette senki. Okos ember a saját fejével gondolkodik, meg megkérdez olyanokat, akiknek a szavára lehet adni. Más vartyogás és vicsorgás meg eloldaloghat, ahová akar.

 

 

 

<< Főoldal

2005 Minden jog fenntartva thao & fly man