Chat-tenkedés

Mivel az elmúlt időszakban annyira magam alá voltam roskadva, hogy még mellém is estem, elhatároztam,hogy alkotói aktív szabadságot engedélyezek magamnak. Rámásztam a chat nevű,eleddig számomra ismeretlen alkotmányra.
Csuda Vót!.

A kislány, akit már szerénykedtem megírni, hogy szoba- konyhából és minimálos nagymamából hogy lehet a maximum fölötti pontszámmal a Kossuth Lajos Tudomány Egyetemre bejutni, sietett segítségemre. Mivel a tök az indájával hozzám képest akadémikus, ez az ártatlan lélek szívreható mogyorófa beszéddel betanított. Rá a gyaloglóra.
Nevet választani, belépni, kereseni, kivel akarok a bötűk segedelmével pofázkodni. Nem akarok dicsekedni (itthon a padláson már úgyis átadtam magamnak a Lenin rendet), de már másodjára úgy másztam az illető oldalra, mint hernyó a levélre. Először alapból megsértődtem. Másodnap jöttem rá, hogy ezzel csak magamat zrikálom, mert ezt nem látja és nem hallja senki. Felszabadultan kezdtem tehát az anyag begyűjtésébe.
Az eredmény több, mint elképesztő! Mindenki rajta van, aki él és mozog. A sajnálatos az, hogy tanképpen nem is tudják, miért vannak ott igazán. Néhány kivételt tudnék sorolni, de talán ha a „metállady” megnevezést említem, ebből már egy réteg körvonalazódott is. A jószándék sem zárható ki teljesen.
Német fiúcskába botlottam, aki leírta nekem, hogy pár napot töltött Magyarországon. Egy szót sem értett, de mutogatással jól elboldogult. Most visszavágyik és örül, hogy velem tudott kommunikálni. Jóéccakát, viszlát, sőt Tschüss! köszönéssel búcsúztunk egymástól. Nagyon örült, hogy velem megoszthatta az élményeit. De ez annyira kirívó, hogy pont ezért emeltem ki.Ez egy össznépi bújócska, mert a második mondatnál derült ki, hogy 39 évesünk a három alvó gyerekére vigyázva tett nekem ajánlatot. (Nem arra,hogy együtt vigyázzunk).
Én csókoltam a feleségét és néztem új vad után.
Minden férfiember –mert egyetlen nővel töltöttem el egy éjszakát - 52 éves , pedagógus és átmentünk a messengerre – azzal kezdi,hogy a piramis őtőle hegyes. Két mondat után konyul egyre lejjebb a piramis hegye. Volt bátrabb is.
Ő elmondta, van felesége, elfoglalt.Van két lánya.Vigyáz rájuk a nagymama.Én szelíden közbeszóltam: - A nagymamának volt már gyereke! – Ez igaz! –jött rögtön a beismerő válasz. Legyek én a szeretője. Én akkor azt a naív kérdést tettem fel,hogyan lesz ez:nagymama,feleség,a két lány meg én az eleve öt,hogy bír meg ezzel.
Miért ne? – jött a hetyke válasz. Megazisten! Mondaná erre Csuli bátyám –de mán nem mondja.Olyan 32, megismétlem harminckettő éves hivatásos zászlós akart hozzám azonnalvást indulni Budapestről,180 magas, 80 kiló. Most. Mondom,de én 55 éves vagyok. Mit számít! Van két olyan képem,amit ha kiplakátolnak, se bánom, ezeket a végső stádiumban lévőknek átküldöm a gépen. Ebből adódik ez az elrettentő azonnalság. Persze ezek a remélt randevúk soha nem jöhetnek létre,mert az én fiam eleve széjjelrugná
a valagamat. 36 évesen arra toppanjon haza,hogy édes anyukája intim fellököködésben tartózkodik, már ha csak őelőtte lelkileg is, az öccsénél fiatalabb emberformával!
Gyerekek, én ez alatt a pár nap alatt rájöttem, hogy mentálhigiénésen bennünket fertőtleníteni kellene.
Akinek a világa attúl kerek,hogy egy kicsit elmacskázzon,míg gyerekre vigyáz, vagy édes asszony alszik, ott valami nagyon el van ám talicskázva.Valami olyan mértékű elmagányosodás és értékvesztés következett be, ami, ha nem megállítható, én azt mondom, melegedjen a föld, dögöljünk meg. Előre kérem,ne tiszteljenek meg olyan hozzászólásokkal, hogy nem értek hozzá, mert ki vagyok öregedve, meg különben se úgy vót. Egyelőre, amíg a látvány alapján a harminc évesek akarnak megdönteni, addig van szavazati jogom! Itt említeném meg, hogy az utcai néződéshez már hozzá vagyok szokva, de mind a mai napig EGYETLEN LESZÓLÍTÁSBAN NEM VOLT RÉSZEM.
Ezt az erős szemüveget viselők kedvéért írtam csupa naggyal. Kérdeztem is én erről a hozzám közel álló férfi és asszonyszemélyeket: - Téged,anyám ? Ki merné azt ? Ránézel,összeesik.-
Van benne valami, mert nézésem nem sok jót ígér.De így, hogy a fránya monitor a kis gizda műholddal köztünk van, fölnyílik ám! Ezek nem szoktak udvarolni?
Ezeknek nincs kialakult viselkedés kultúrája? Nincs. Nem volt rá idő. Most megoldjuk géppel. Így. A tanárnőnél,aki homo ludens-ként jelentkezett be, gyanús volt a dolog. Játékos ember – köszöntöttem rá. Zsákomban a mákom.-
Jött az ő válasza. – Kirágta a rákom.- folytattam én.
Kiderült,hogy asszony ám ez. A férfiembereknél egy idő után betelik a cseber és nyíltan lekopogják, hagyjuk abba, mert magas a röpt ! Édes Kotkoda! Hát már egy szófordulattól is kipenderül az agytekervény? A harmincas egyet akar, illetve egyre a másikat. A későbbi már nem is tudja. Kesergi az asszonyt, panaszolja a válást, részletesen kimondja a magyart, hogy ki vitte el a kispárnát. Amikoron jutok én levegőhöz,rákérdezek,én minek kellenék ide?- Hogy menjünk moziba!- meg minden. Siófok –Debrecen viszonylatban.
Ez világos vagy nem?
Nekem se. Beteg ez az egész mostani közlekedés, csak attól félek, nehogy halálos legyen. Nagy elődünk mondása kívánkozik mindezen képteleségek végére. Besenyő Pista bácsi azt mondta: -Kislányom, az, hogy termelésátalányjuttatás –azt én sem értem!- Hát én is így jártam. Ez nekem is termelésátalányjuttatás – ami az emberi közlekedésben itten folyik. Megoldást nem tudok. Amikor azt mondtam, mert értelmesnek látszott, hogy cikkhez gyűjtök anyagot, még az is kiröhögött (ahogy monitoron,bötüket írva lehet röhögni).
Csak kitanálom,mer fogni akarom a fiúkat. Ez önmagában tán még rendben is vóna, de emberek,nincs mit fogni!
Metállédit biztos, meg nagy@-ot is, mert ilyen is volt.
De azt valahogyan érdekes, de nem annyira akartam.
Ismételten csak azt tudom hajtani( nem vagyok hülye,írtam már cikk végére máskor is): - Én csak ennyit tudok mondani a vietnami háborúról.- Ahogyan ezt szeretett barátom, Forrest Gump is kinyilatkoztatta volt. Ígyen chattenkedtem én végig pár éjszakát, hogy meggyőződjek arról, itten valami nagyon el van talicskázva. Most nem fogadom el, hogy nem is úgy vót! Mert én űltem gumósra a hátsó felemet, nyitogattam, csukogattam ablakokat, úgyhogy a Bill Gétsz is felmondott mán a májkroszoftnál, mer nem tudja olyan jól,mint én.
A társadalmi rohadás vetületeit nem is – azt garantálom.

<< Főoldal

2005 Minden jog fenntartva thao & fly man