Thao Könyve ~ Írásaim

…hogy mily csodás az ég, ha
fölveszi jégszemed színét …
Jég alatt izzó parázs vagy.
Nem tudja senki, te, meg én.
Indulok, mert érted meghalok
Várnak rám az őrült angyalok.
Ők megértik, így kellett lenni.
Nem tudom, mert tőled szép …
Nem tudom folytatni így tovább.
A magányos, forró éjszakát.
Nincs benned szemernyi kétség,
Kínozol, s meghalsz velem.
Nem tudod, hogy miénk a menny
Nem tudod, miért vagy esztelen ?
Egyszer élünk, ne vedd hát el,
Ne vedd el mit élhetnénk ….
Volna még kettőnkre kis idő.
Átkarolsz és már a semmi jő
És már megérte a rongyos élet
Itt vagy végre, itt velem.
Tudd meg hát, hogy mi a szerelem
Tudd meg hát, hogy élhetsz velem!
Úgyis késő, elmegyek már, nincs idő
Hisz jól tudod …
Indulok, mert érted meghalok
Várnak rám az őrült angyalok.
Velem sírnak, hogy menni hagytál,
Kezedben volt az egész
ÉLETEM ………